A Nemzetbiztonsági Hivatal

A nemzetközi és a hazai biztonsági kihívások teszik nélkülözhetetlenné a nemzetbiztonsági szolgálatok nyílt és - törvényes keretek között alkalmazott - titkos eszközök felhasználásával végzett munkáját. A nemzeti, etnikai, vallási mozgalmak törekvései, a terrorizmus, a nemzetközi méretekben szervezett bűnözés, a proliferáció, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, az illegális migráció olyan veszélytényezők, amelyek időbeni felismerésében, illetve elhárításában a Nemzetbiztonsági Hivatal meghatározó szerepet játszik. A Nemzetbiztonsági Hivatal a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szerv. Feladatait az Alkotmányban meghatározott alapelvek és követelmények mellett jogszabályok írják elő. A közvetlen irányítási és felügyeleti jogokat az Országgyűlés, a Kormány és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter gyakorolja. Az NBH tevékenységének célja az ország, a nemzet, az állampolgárok biztonságát fenyegető veszélyek megelőzése. A Nemzetbiztonsági Hivatal, mint a demokratikus intézményrendszer része, aktívan közreműködik az ország előtt álló feladatok megoldásában. Fennállása óta sikeresen hárítja el az ország, a nemzet, az állampolgárok biztonságát fenyegető veszélyeket, képes gyorsan és megfelelő megoldásokat találni az új, merőben más és eddig ismeretlen kihívásokra.

Az NBH fő tevékenységi irányai

A Nemzetbiztonsági Hivatal a belső biztonságot, a stabilitást veszélyeztető cselekményekkel foglalkozik. A nyílt információs források mellett titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásával deríti fel az alkotmányos berendezkedést veszélyeztető szélsőséges törekvéseket, a különböző vallási színezetet öltő szekták társadalomra veszélyes törekvéseit, a legkülönfélébb irányzatú terrorszervezetek és csoportok terveit. A Hivatal a Magyar Köztársaság gazdasági-pénzügyi biztonságát veszélyeztető számos olyan jelenséggel is foglalkozik, amelyek többsége összefügg a nemzetközivé vált szervezett bűnözéssel (pénzmosás, illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem stb.). Az állami érdekek érvényesítése szempontjából a fő hangsúlyt a stratégiai területek - különösen az országos hatáskörű intézmények - védelmére, az idegen titkosszolgálati törekvések, az esetleges titoksértések, valamint a közbeszerzéssel kapcsolatos visszaélések felderítésére helyezi. Az NBH feladata a Magyar Köztársaság ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvések országhatáron belül történő felderítése, tevékenységük semlegesítése. Fokozott figyelmet fordít a kormányzati és államigazgatási szempontból kiemeltnek minősített intézmények, szervek és titokhordozó személyek biztonsági védelmére. A Hivatal feladata továbbá a közélet tisztasága védelmében a biztonsági ellenőrzések elvégzése. Ez a felelős, bizalmi beosztásban dolgozók - tudtukkal és beleegyezésükkel történő - "átvilágítását" jelenti. A Nemzetbiztonsági Hivatal csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatait, ha támaszkodhat a nemzet biztonságának védelme érdekében tudatosan együttműködőkre is. A titkos eszközökkel és módszerekkel történő adatszerzési lehetőségek körét a nemzetbiztonsági törvény egyértelműen meghatározza. Egy részük alkalmazása szigorú igazságügy miniszteri vagy bírói engedélyezési rendhez kötött. Az NBH munkája nem lehet hatékony a hazai nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a bűnüldöző és más rendvédelmi szervekkel történő szoros és folyamatos együttműködés, az információcsere nélkül. Együttműködést alakított ki minden partnernek tekinthető külföldi biztonsági szolgálattal is. A magyar és a külföldi partnerszolgálatok részéről is természetes igény az egyes biztonsági kérdésekben rendelkezésre álló adatok cseréje és szakmai konzultációk szervezése. Különösen szoros a kapcsolat a NATO és az Európai Unió tagországainak biztonsági szolgálataival. Az 1995. évi CXXV. törvény határozza meg a Nemzetbiztonsági Hivatal feladat- és hatáskörét, szabja meg a kormányzati és parlamenti ellenőrzési rendszerét.

A kémelhárítás célja, hogy az ellenérdekelt titkosszolgálatok tevékenységét felderítse, megakadályozza, megszakítsa, logisztikai hátterét felfedje, módszereiket megismerje és prognosztizálja azokat a területeket, aktuális vagy hosszú távú feladatokat, melyek a jelzett szervezetek célpontjává válhatnak. Az NBH a törvényben előírt kötelességének megfelelően arra törekszik, hogy felismerje azokat a tevékenységeket és szervezeteket, amelyek alkalmasak az ellenérdekelt információszerző tevékenység leplezésére, illetve folyamatosan figyelemmel kísérje a már ismertté vált formákat és felkutassa az újabbakat, az igénybe vehető behatolási csatornákat. A Nemzetbiztonsági Hivatal felderítő tevékenysége mellett akadályozza a Magyarország érdekeit sértő titkosszolgálatok tevékenységét, politikai, gazdasági, katonai információszerzését, befolyásolási törekvését, kiszorítja az országból a külföldi hírszerzőket és leleplezi magyar ügynökeiket. Az ország biztonsága, nemzeti szuverenitása, az állami vagy közfeladatot ellátó szervek és intézmények megfelelő és befolyásmentes működése közérdek. A Nemzetbiztonsági Hivatal a megelőzést tekinti elsődleges feladatának.

A terrorizmus indítéka, tartalma és célja más, mint a köztörvényes bűnözés, ezért az ellene való küzdelem is speciális eszközöket, módszereket igényel. Ezért utalja a Törvény a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatkörébe a terrorelhárítást. A Nemzetbiztonsági Hivatal illetékessége a Magyar Köztársaság terrorveszélyeztetettségének belföldi felderítésére és elhárítására, külföldi terrorszervezetek magyarországi tevékenységére, a Magyarország területén működő olyan szerveződések, vagy személyek ellenőrzésére terjed ki, amelyekről, illetve akikről okkal feltételezhető a terrorcselekmény elkövetése, vagy az arra irányuló törekvés. A Nemzetbiztonsági Hivatal feladatkörébe tartozik továbbá a terrorista szervezetek lehetséges magyarországi célobjektumainak és célszemélyeinek nemzetbiztonsági védelme. A Nemzetbiztonsági Hivatal aktív információcserét folytat a nemzetbiztonsági társszolgálatokkal, a hazai rendvédelmi szervekkel és a külföldi partnerszolgálatokkal is. A feladatok végrehajtására az NBH pontosan kidolgozott tervekkel rendelkezik, melyet az esetlegesen bekövetkező eseményt követően soron kívül életbe léptet.

A Nemzetbiztonsági Hivatal végzi a bevándorló, a menekült státuszért, a magyar állampolgárságért folyamodók, valamint a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy a bevándorló a menekült státusz, vagy a magyar állampolgárság megadása, továbbá a vízum kiadása sérti vagy veszélyezteti-e a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit. Ez kapcsolódik a Nemzetbiztonsági Hivatal más feladataihoz, így különösen a kémelhárításhoz, illetve a szélsőséges csoportok, szervezetek és a nemzetközi szervezett bűnözés magyarországi bázisai kiépítésének megakadályozásához. Az NBH ellenőrzi a kérelmezők személyazonosságát, életútját, különös tekintettel az ellenérdekelt titkosszolgálati hátterére, a velük folytatott esetleges együttműködésre. Amennyiben az ellenőrzés során szerzett információk szabálytalanságokra, esetleg bűncselekményre utalnak, a Hivatal tájékoztatja az illetékes rendvédelmi szerveket, és támogatja munkájukat, illetve felderíti a hatáskörébe tartozó bűncselekményeket. A vízumkérelmezők, a menekültstátuszért folyamodók ellenőrzése során keletkezett információkat az NBH - a nemzetbiztonsági megelőző védelmi tevékenységen túl - felhasználja az idegenrendészeti szervek munkájának támogatásában.

A nemzetbiztonsági védelem célja, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal az állam működése, a közigazgatás szempontjából fontos személyek ellen irányuló, valamint a tevékenységükhöz kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó leplezett törekvéseket felderítse, elhárítsa. A Nemzetbiztonsági Hivatal feladata és felelőssége, hogy az esetleges akciókat már az előkészület során megakadályozza. A nemzetbiztonsági megelőző-védelem lényegében egy széleskörű kapcsolat- és technikai rendszer kiépítését, fejlesztését és működtetését jelenti. A Hivatal a fenyegetett, vagy veszélyeztetett célpontok köré vont egy olyan biztonsági hálót, amely képes felderíteni a jogellenes tevékenységet, és haladéktalanul elemezni, illetve célba juttatni az információkat. A veszélyeztetettségre utaló információk esetén a Hivatal soron kívül tájékoztatja az érintetteket, és ezzel párhuzamosan, vagy ha indokolt, a beleegyezésüket kérve megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetbiztonsági védelemben részesülő kiemelt jelentőségű kormányzati szervek és intézmények köre kormányhatározatban rögzített. Stratégiai fontosságúnak azok a létesítmények minősülnek, amelyekben a Magyar Köztársaság alkotmányos működése, külpolitikai, szövetségi, honvédelmi és nemzetgazdasági érdekei szempontjából fontos információk összpontosulnak. Kiemelten veszélyeztetettek az Országgyűlés és a Kormány intézményei, a minisztériumok és az országos hatáskörű központi közigazgatási szervek, a közszolgálati média, a kiemelt gazdálkodó szervezetek, valamint a bíróságok, ügyészségek. Törvény, illetve más jogszabályok határozzák meg a nemzetbiztonsági védelemben részesülő közjogi méltóságok körét. A megelőzés a titkos és nyílt forrásokból szerzett információk és azok elemzése révén olyan kedvező helyzet kialakítását jelenti, amely a védett személyek veszélyeztetettségét teljesen megszüntetheti, vagy a minimális biztonsági kockázat szintjére csökkenti. A nemzetbiztonsági ellenőrzés - az érintettek tudtával és írásos beleegyezésével történő "átvilágítása" - a közélet tisztaságát, valamint a fontos és bizalmas beosztásokban dolgozók védelmét szolgálja. Az NBH azt vizsgálja, hogy az ilyen feladatra jelöltek, illetve munkakört betöltők megfelelnek-e a nemzetbiztonsági feltételeknek. Az ellenőrzés során a Hivatal olyan kockázati tényezőket elemez, melyek felhasználásával az érintettek jogellenesen befolyásolhatóvá és támadhatóvá válhatnak, a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztethető információkat adhatnak ki, vagy megszerzésükben vehetnek részt.

A törvény általános jelleggel fogalmazza meg a Nemzetbiztonsági Hivatal a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének védelmével kapcsolatos feladatait. Ennek keretében az NBH ellenőrzi azokat a törekvéseket, melyek veszélyeztetik az alkotmányos rendet. A Hivatal - együttműködve a rendvédelmi szervekkel - mindent megtesz annak érdekében, hogy szélsőséges megnyilvánulások ne zavarják meg a köznyugalmat. Az NBH feladata, hogy megfigyeljen valamennyi politikailag szélsőséges irányultságú csoportot, elemezze, értékelje tevékenységüket, és arról tájékoztassa a kormányt. Bűncselekmény alapos gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményezhet az illetékes hatóságoknál. A felderítés már az előkészületi szakaszban kezdődik, amennyiben a törekvések az alkotmányos rend törvénytelen eszközökkel való megváltoztatására vagy megzavarására irányulnak. az alkotmányos rend veszélyeztetése - annak elhárítása érdekében - szintén indokolja a nemzetbiztonsági munka sajátos eszközrendszerének alkalmazását. A szélsőséges szervezetek jogellenes működését megakadályozó műveletek eredményei egyértelműek. A Hivatal sikeresen lép fel a szélsőséges csoportokkal szemben és akadályozza meg szervezkedéseiket. Ez közrejátszott abban, hogy Magyarországon nem létezik olyan szervezett politikai erő, mely a demokratikus alaprendet közvetlen módon veszélyeztetné. A rendvédelmi szervekkel és a külföldi partnerszolgálatokkal együttműködve, valamint széleskörű társadalmi összefogással sikerült elérni, hogy a magyarországi szélsőséges szervezetek létszáma, propagandamunkája, külföldi kapcsolatai, rendezvényeik száma napjainkban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

A "gazdaságbiztonság" a nemzetbiztonság és kulcsfontosságú intézményei piaci szabályok szerinti működésének folyamatos biztosítását, valamint a veszélyt jelentő befolyásolási törekvések felismerését, elhárítási képességét jelenti. A gazdaságbiztonság szerves része a nemzetbiztonságnak. A gazdaság normális működését veszélyeztető tényezők egyike a gazdasági hírszerzés, amely sérti Magyarország érdekeit, ezért felderítésére és elhárítására a Nemzetbiztonsági Hivatal kiemelt figyelmet fordít. Számolni kell a szervezett bűnözők legális gazdaságba "beépülésével" is. Erre elsősorban az illegálisan felhalmozott vagyon legalizálása és a pozíciószerzés érdekében kerül sor. A Nemzetbiztonsági Hivatal gazdaságbiztonsági feladatköréhez tartozó további feladatok : a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, valamint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében, továbbá legális forgalmuk ellenőrzésében való közreműködés, valamint a tudományos-technikai, pénzügyi biztonságot veszélyeztető leplezett törekvések és a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelem felderítése és elhárítása. 1999 óta új feladat az iparbiztonsági ellenőrzések végrehajtása, amelyet Magyarország NATO-csatlakozása tett szükségessé, és amely célja a szövetség érdekeinek és titkainak fokozott védelme.

Az NBH egyik kiemelt feladata a szervezett bűnözői körök - nemzetbiztonsági szempontból fontos (pl. titkosszolgálati hátterű) - akcióinak felderítése, illetve e tevékenységből származó anyagi javak legális gazdaságba történő visszaforgatásának megakadályozása. A szervezett bűnözés növekvő profitit termel azért, hogy pénzének tisztára mosását követően a szükséges személyi összefonódások megteremtésével és felhasználásával jelentős gazdasági pozíciókat alakítson ki a szervezet jogszerűvé tétele érdekében. A Nemzetbiztonsági Hivatal a szervezett bűnözéssel és az ország biztonságát fenyegető illegális gazdasági tevékenységgel összefüggésben beszerzett információkat elemzi, értékeli és továbbítja az együttműködő, illetve az eljárásra jogosult szerveknek. A szervezett bűnözés ellen a Hivatal olyan hatékony ellenlépések, illetve akciók végrehajtására törekszik, amelyek a bűnöző szervezetek felszámolását eredményezik és a külföldi bűnelkövetők Magyarországról való kiutasítását, illetve beutazásuk megakadályozását eredményezik. A munka során az NBH nem sérti a bűnüldöző szervek, a nyomozóhatóságok illetékességét, hatáskörét és intézkedéseit. Az együttműködés a kölcsönös tájékoztatáson és információcserén alapszik.

Felvételi követelmények

A Nemzetbiztonsági Hivatal hivatásos tiszti állományába történő felvétel követelményrendszere eljárási rendjét a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szabályozza.

Hivatásos állományba az jelentkezhet, aki:

• magyar állampolgár,
• 18. életévét betöltötte, de 35. évesnél nem idősebb,
• legalább középfokú állami iskolai végzettsége, illetve szakképzettsége van,
• büntetlen előéletű,
• hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai
• fizikai szempontból alkalmas,
• megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek, hozzájárul az azzal kapcsolatos ellenőrzésekhez,
• rendezett családi, illetve magánéletet él,
• titoktartási kötelezettséget vállal,
• férfiak esetében sorkatonai szolgálatot teljesített,
• legalább egy alapfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik.

Hivatásos tiszti beosztáshoz további követelmény:

• főiskolai vagy egyetemi végzettség,
• egy idegen nyelvből legalább középfokú nyelvvizsga,
• gépjárművezetői engedély.

Az NBH-hoz jelentkezés lehetőségével az érdeklődők többféle módon találkozhatnak. Információt egyrészt az internetről (www.nbh.hu), másrészt a Hivatal évek óta rendszeresen részt vesz egyetemi állásbörzéken, ahol az érdeklődők személyesen is kapcsolatba kerülhetnek a munkatárainkkal.

A felvételi eljárás:

• írásbeli előszűrés
• műveleti munkára való alkalmassági vizsgálat
• Felvételi Bizottság előtti meghallgatás
• pszichológiai vizsgálat
• orvosi vizsgálatok
• a beosztási hely kijelölése
• személyes beszélgetés a leendő vezetővel
• nemzetbiztonsági ellenőrzés
• alkalmasság esetén kinevezés

• Az írásbeli előszűrést megelőzően a jelöltek részletes tájékoztatást kapnak a felvételi eljárásról, a hivatali munka fő irányairól, a jogokról és kötelezettségekről, valamint az illetményekről és egyéb juttatásokról, majd ezt követően kitöltik a szükséges nyomtatványokat (felvételi kérelem, nyilatkozatok), előszűrés során a jelentkezőket az általános műveltségük és tájékozottságuk felmérésére szolgáló kérdőívet töltenek ki. Ezt követően öt globális társadalmi problémát felvető kérdéskörből kell választani, és egy kétoldalas esszét írni. Az esszék elbírálásánál a témával kapcsolatos ismeretek szintjét, összefogottságát és szerkezetét, valamint stílusát bíráljuk el.
• Az írásbeli előszűrésen megfelelt tiszti jelöltek egy kb. két órás, négyszemközti beszélgetésen vesznek részt a Humánpolitikai Főosztály munkatársával, ahol elsősorban a műveleti munkára való alkalmasságát vizsgáljuk. A beszélgetés során megvizsgáljuk, hogy milyen mértékben felel meg a jelentkező az NBH elvárásainak.
• A felvételi eljárás eddigi fázisaiban megfelelt jelentkezőket a Felvételi Bizottság meghallgatja. Vizsgaszituációt teremtve a Bizottság ismételten felméri a jelölt alkalmasságát, vizsgálja váratlan kérdésekre adott reakcióját. A Bizottság javaslata alapján a főigazgató dönt a felvételi eljárás folytatásáról illetve lezárásáról.
• Pszichikai alkalmasság esetén, a jelentkezők megkapják az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges nyomtatványokat és azokon rövid határidőn belül megjelennek. Ezek a vizsgálatok a jelentkező egészségügyi alkalmasságát hivatottak megállapítani.
• A jelentkezők egészségügyi alkalmasságának megállapítását követően kerül sor a beosztási hely kijelölésére.
• A felvételi eljárás befejező fázisaként a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény mellékletében szereplő "C" típusú biztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőív kitöltése után következik a jelentkező nemzetbiztonsági ellenőrzése.
• Amennyiben a biztonsági ellenőrzés során kizáró ok nem merül fel, a jelölt felvételt nyer.

A jelentkezők önéletrajzukat a Hivatal Humánpolitikai Főosztályára - 1391 Budapest 62 Pf. 217 csatolva a végzettségüket igazoló (diploma és nyelvvizsga) okmányok fénymásolatát. A felvételi eljárással kapcsolatban felmerülő kérdésekben a jelentkező további tájékoztatást kaphat a 484 -3950, vagy a 484 - 3953 telefonszámokon.