A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény hatálybalépésével egyidejűleg létrehozta a Nemzetbiztonsági Hivatal szervezeti rendszerétől elkülönített, országos hatáskörű, önálló költségvetési szervként a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) alábbiakban felsorolt feladatait az Nbtv. 8. § (1) bekezdése határozza meg:

1. a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés különleges eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyűjtő tevékenységéhez;
2. törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a titkos információgyűjtő tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat;
3. speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére;
4. ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági felügyeletet;
5. szakértői tevékenységet végez;
6. elvégzi a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését.

Az NBSZ elsődlegesen és alapvetően szolgáltató szerv, amely feladatát a titkos információgyűjtés különleges eszközeivel és módszereivel látja el, a jogszabály által titkos információgyűjtésre feljogosított szervek írásbeli megkeresésére.

A titkos információgyűjtés különleges eszközeinek és módszereinek alkalmazásával nyert információk elősegítik, eredményesebbé teszik a megrendelő szervezetek nemzetbiztonsági, illetve bűnmegelőző, bűnüldöző munkáját. A nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű az a tény, hogy a jogosult megrendelőknek nem kell külön-külön működtetniük az ilyen feladatok végzéséhez szükséges személyi, technikai és infrastrukturális hátteret.   A titkos információgyűjtésre irányuló szolgáltatások két kategóriába sorolhatók. Egyikbe a külső engedélyhez - igazságügy miniszteri határozathoz, illetve bírói engedélyhez - kötött, a másikba a külső engedélyhez nem kötött szolgáltatások tartoznak.

Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés a technikai eszközök útján történő adatgyűjtés és rögzítés, mely magába foglalja a különféle távközlési hálózatokon továbbított közlemények ellenőrzését, a különböző frekvencia sávtartományokban folytatott rádióforgalom-ellenőrzést, valamint a technikai eszközök segítségével végrehajtott műveleti intézkedéseket, helyiség-ellenőrzéseket, továbbá e kategóriába tartozik a postai küldemények ellenőrzése is.

A külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés különleges eszközei és módszerei főként a feladattal érintett személy, helyiség, épület, objektum, jármű, stb. (jellemzően konspiratív) megfigyelése, a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével történő információgyűjtés, továbbá e körbe tartozik a fedőokmány-készítés, a csapda alkalmazása, valamint az adatszolgáltatás végzése külső és belső adattárakból.

Az NBSZ szolgáltatásait titkos információgyűjtés céljából igénybevevő szervezetek: a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és a Rendőrség, a BM Határőrség, a Vám - és Pénzügyőrség országos Parancsnoksága, az Adó - és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatósága, valamint a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Az NBSZ egyes szolgáltatásainak jogszabályokban előírt módon történő igénybevételére minisztériumok, ügyészségek, bíróságok és más állami szervek is jogosultak.

A kormányzati rejtjelzett távközlés biztosítása keretében az NBSZ üzemelteti, felügyeli és karbantartja a kormányzati és állami felső vezetés részére telepített, hatáskörébe utalt, államtitok és szolgálati titok védelmére alkalmas rejtjelző berendezéseket, információvédelmi rendszereket.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete a 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet alapján látja el a biztonsági okmányok hatósági felügyeletéhez kapcsolódó feladatokat. A hatósági jogkörrel járó feladatok keretében a biztonsági okmányok védelmi szintjét növelő új okmányvédelmi módszereket, technológiákat dolgoz ki, biztonsági anyagok kutatásával, fejlesztésével, illetve ezek alkalmazhatóságának vizsgálatával foglalkozik. Folyamatosan végzi az okmánykorszerűsítési program keretében megújított okmányok időszakos biztonsági, technológiai ellenőrzését. Figyelemmel kíséri az új okmányok védelmi szintjét, és ellenőrzi a biztonsági okmányokat előállító cégeket. Ezen túlmenően szakvéleményeket készít okmánytechnikai, - technológiai kérdésekben és javaslatokat tesz új védelmi módszerek bevezetésére. Szakértői támogatást nyújt más, hatósági tevékenységet folytató szervezetek részére, az értékpapírok előállításának engedélyezési eljárásában az Állami Pénz- és Tőkepiaci felügyelet részére, valamint a biztonsági papírok engedélyezési eljárásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak.

A speciális szakismeretet igénylő igazságügyi szakértői tevékenységet az Nbtv. rendelkezései mellett az 53/1993. (IV.2.) Korm. rendelet és a 2/1998. (V.19.) IM rendelet alapján végzi. A tevékenységi körbe tartozó kriminalisztikai szakértői ágak a következők: okmány-szakértés, kéz- és gépírás-szakértés, nyelvész-szakértés, vegyész-szakértés. Az okmány-szakértői vizsgálatok tárgyköre igen széles, mivel a legmagasabb szinten védett magyar és külföldi biztonsági okmányokon kívül a legkülönbözőbb kivitelű egyéb okmányok, nyomdatermékek, bankjegyek, értékcikkek kapcsán elkövetett hamisítások feltárására irányulnak. Az említettek mellett az okmány-szakértés tárgykörébe tartozik a közirat keletkezési körülményeinek vizsgálata, illetőleg hitelesítési megoldásaik(különféle bélyegzőlenyomatok) minősítése is. A kéz - és gépírás, illetve nyelvész-szakértői vizsgálat vagy egy írásos anyag grafikai, nyelvhasználati sajátosságainak elemzésére irányul, vagy pedig a vizsgálat során az inkriminált szöveg, kézírás, gépírás kerül összevetésre ismert szerzőjű és kivitelezőjű írásművel. A vegyész-szakértői vizsgálatok vegyi anyagok, robbanóanyagok, robbanóanyag maradványok, valamint kábítószerek és pszichotrop anyagok vizsgálatára terjednek ki.

Felvételi követelmények

A hivatásos szolgálati jogviszony határozatlan időtartamra létesített különleges jogviszony, melyben a szolgálat teljesítése függelmi rendben történik.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos tiszti, illetve hivatásos zászlósi állományába történő felvétel követelményrendszerét és részletes eljárási rendjét a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a végrehajtását részletesebben tartalmazó alacsonyabb szintű jogszabályok határozzák meg.

Hivatásos állományba az jelentkezhet, aki:

• cselekvőképes,
• állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik,
• magyar állampolgár,
• 18. életévét betöltötte, de 35 évesnél nem idősebb,
• legalább középfokú állami iskolai végzettsége, illetve szakképzettsége van,
• büntetlen előéletű,
• hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai
• fizikai szempontból alkalmas,
• megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek, hozzájárul az azzal kapcsolatos ellenőrzésekhez,
• rendezett családi, illetve magánéletet él,
• titoktartási kötelezettséget vállal.

Hivatásos zászlósi beosztáshoz további követelmény:

• érettségi vagy technikusi végzettség.

Hivatásos tiszti beosztáshoz további követelmények:

• főiskolai vagy egyetemi végzettség,
• egy idegen nyelvből legalább középfokú nyelvvizsga.

A felvétel lebonyolításának menete:

• felvételi elbeszélgetés,
• felvételi eljárás (pszichológiai, egészségügyi vizsgálat, biztonsági ellenőrzés). A felvételre jelentkezés módja: A jelentkező küldje be a részletes személyi adatait, iskolai végzettségét és konkrét elérhetőségét tartalmazó, kézzel írott vagy számítógéppel készített önéletrajzát az alábbi címre: 1279 Budapest 25. Pf:71