MNBH

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

Az Országgyűlés 1990. január 25-én elfogadta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvényt, ennek alapján született meg a Minisztertanács rendelete a nemzetbiztonsági feladatok átmeneti szabályozásáról. E rendelet március 1.-ei hatállyal a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal - polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a katonai szolgálatok létrehozását írta elő. A végleges szabályozás az 1995. évi CXXV. törvény elfogadásával született meg. A magyar jogrendszerben első ízben jelent meg a nemzetbiztonsági tevékenységet szabályozó törvény.

A szolgálatok rendeltetése, hogy a törvényben előírt feladatok elvégzésével, a nyílt és titkos információgyűjtés eszközrendszerével elősegítsék az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködjenek az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében.

A nemzetbiztonsági szolgálatok elhárító és hírszerzői szolgálatokra tagozódnak. A Szakszolgálat a szükséges technikai hátteret biztosítja. A polgári nemzetbiztonsági feladatok ellátására az országhatáron belül a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékes, az országhatáron kívüli feladatokat az Információs Hivatal végzi. A feladatok a végrehajtás szintjén nem határolódnak el ilyen élesen (pl. az ország esetleges terrorfenyegetettsége, a nemzetközileg ellenőrzött termékek jogellenes forgalma vagy a nemzetközi szervezett bűnözés és annak magyarországi vonatkozásai a Nemzetbiztonsági Hivatallal és az Információs Hivatallal szemben is feladatot állítanak.). Ezért a szolgálatok szorosan együttműködnek egymással.

	Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Az Országgyűlés 1990. január 25-én elfogadta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvényt, ennek alapján született meg a Minisztertanács rendelete a nemzetbiztonsági feladatok átmeneti szabályozásáról. E rendelet március 1.-ei hatállyal a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal - polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a katonai szolgálatok létrehozását írta elő. A végleges szabályozás az 1995. évi CXXV. törvény elfogadásával született meg. A magyar jogrendszerben első ízben jelent meg a nemzetbiztonsági tevékenységet szabályozó törvény. A szolgálatok rendeltetése, hogy a törvényben előírt feladatok elvégzésével, a nyílt és titkos információgyűjtés eszközrendszerével elősegítsék az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését, ezáltal közreműködjenek az ország szuverenitásának biztosításában és alkotmányos rendjének védelmében. A nemzetbiztonsági szolgálatok elhárító és hírszerzői szolgálatokra tagozódnak. A Szakszolgálat a szükséges technikai hátteret biztosítja. A polgári nemzetbiztonsági feladatok ellátására az országhatáron belül a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékes, az országhatáron kívüli feladatokat az Információs Hivatal végzi. A feladatok a végrehajtás szintjén nem határolódnak el ilyen élesen (pl. az ország esetleges terrorfenyegetettsége, a nemzetközileg ellenőrzött termékek jogellenes forgalma vagy a nemzetközi szervezett bűnözés és annak magyarországi vonatkozásai a Nemzetbiztonsági Hivatallal és az Információs Hivatallal szemben is feladatot állítanak.). Ezért a szolgálatok szorosan együttműködnek egymással.